14.fejezet: Kegyetlen valóság part 2

Halihó!

Újra itt vagyok a következő fejezettel! ;)

Gondoltam megleplek titeket a 2000
 oldalmegjelenítés miatt! Annyira boldog

 vagyok.♥ Mostantól minden héten szombaton

 vagy vasárnap lesz fejezet.Hagyjatok

 magatok után valami nyomot. Szeretünk titeket! 

BlackNess&Ashley

-Louis szemszöge-

Kihasználja őt...nem látja, hogy mekkora kincs! Elképzelni sem tudhatja, hogy mekkora... Kellemes fantáziálásba ringattam magamat. Én mennyire vigyáznék rá, ha az enyém lenne. Az enyém... Már csak gondolat is, hogy ő és én.. Csodálatos. De nem. Nem mertem lépni mikor lett volna rá alkalmam. Ez a jutalmad Louis. Korholtam magam. Pedig mennyiszer oda akartam menni hozzá. Meghívni egy kávéra... Eleanor-ral nemrég szakítottunk. Nem mentek jól köztünk a dolgok, nem is foglalkoztunk egymással és másra vágytunk. Szerencsére nem veszekedéssel zártuk a kapcsolatunkat. Visszamentem az óriási szoba nappali részébe, ahol mindenki állt. Liam láthatóan zavarban volt. Nem ideillőnek érezte magát. Ő tudja, hogy mit érzek Elise iránt. A hosszú barna hajú lány, minden bizonnyal Vanessa. A kisírt szemű Elise-t vigasztalta, aki szégyenlősen kersztül fonta maga előtt a karját. Póló volt rajta, de alatta nem volt semmi.

Zayn előtt persze nem vagy szégyenlős... gúnyolódtam magamban, de nem szólaltam meg.

-Elise... kérlek... menjünk haza... - szólt hozzá Vanessa de ő csak állt ott. Zayn-t nézte rebbenéstelenül, megfagyva ott. Egy hírtelen elhatározástól felszaladt a lépcsőn, a gipszelt lábú lány meg Zayn felé közelített és mikor odaért a keze az arcán csattant. Elég forróvérű lány.

- Hülye kurva!

- Tudtam, hogy csak kihasználod, miután megerőszakoltad a kórházban! Kihasználtad, hogy szeret téged! - egy hangos szócsatába kezdtek. Liam odaakart menni, hogy lecsitítsa őket, de rájött, hogy ebbe most nem kéne beleszólnia, miután hallotta, hogy Zayn mit tett. Undorodom tőle. Egyszer csak csattant a bejárati ajtó. Az ablakból a kisírt szemű Elise-t láttam szaladni, mire Ness elindult utána, de megállt. A nappali nem létező ajtajában.

- Meg ne lássalak mégegyszer a közelében! - gipszelt lábát a falba ütötte, amitől leesett a gipsze (és egy kicsi festék is), majd szaladni kezdett utána.

 -Niall szemszöge-

A konyhapultnak támaszkodva próbáltam lecsillapítani magamat. Csak Ness-re tudtam gondolni... Ahogy ajkai szinte perzselik az enyémeket és lágyan a kezével a hajamba túr... Földöntúli élmény..
Tekintetem a kész palacsintákra tévedt. Leültem az asztalhoz és megkentem egyet nutellával.

*****
Kopogtak az ajtón. Sietve ajtót nyitottam, ahol Ness állt és Elise.
-Szia Édes... - köszöntöttem először barátnőmet egy puha, szűzies csókkal.
-Szia. Figyelj Niall...ne haragudj de szeretnék kérni valamit...-kezdte. Elég cinikusan tekintettem Elise-re, mert gondoltam, hogy közt van hozzá..
-Mondd... - a lábára néztem - Várj hol van a gipszed? Nem fáj a lábad?-kérdeztem aggódva.
- Fáj, de ez most nem lényeg..
- De igen lényeges! -felkaptam karjaimba és leraktam a kanapéra. Elise pedig mellé ült.
 - Hívom is Dr.Taylor-t! - elindultam a telefonom fele.
- Ne! Kicsim várj egy kicsit! - visszafordultam és ránéztem. - Szóval Elise... nem aludhatna itt csak amíg megoldódnak a problámái? - kérdezte gyönyörű szemeit rám meresztve.
- Problémái? Hogy Zayn kurvának használja? Azért miért kell befogadnom?! - tettem fel a kérdéseket. Elise zavartan elnézett és könnyek kezdtek záporozni a szeméből, Ness, pedig megsimogatta a hátát, majd felállt és felém fordult. Nem érdekel sem Elise, sem Zayn. Sem senki. Egyedül Ness érdekelt. Szerettem volna kettesben lenni vele, de mintha direkt keresztbe tenne nekem... Felsóhajtottam és higgadtabban megszólaltam - Jó maradhat... De nincs vendégszobánk szóval nem tudom felajánlani.. - adtam meg magam, mire Ness egyszerűen a nyakamba ugrott és egy hálás csókkal jutalmazott. Felemeltem, lábait a derekam köré fonta és egy puszit nyomott a homlokomra, majd ajkaival megtalálta enyémeket. Elise gondolom kényelmetlenül érezte magát, mivel Ness-sel csók csatába kezdtünk. Lihegve váltunk el egymástól. A kezemben tartott gyönyörűség lassan leereszkedett majd mikor a lábára állt összecsuklott a padlón.
-Nessy! - kaptam utána, majd menyasszony pózban tartottam. - Ez így nem lesz jó. Ha rosszul forr össze a seb életed végéig fájni fog. Elmegyünk és begipszeljük a lábad. Megegyeztünk? - halványan bólogatott.
- Addig összeütök valami ebédet, hogy hasznomat is vegyétek legalább... - mondta halkan Elise még mindig a könnyeivel küszködve. Nessy megköszönte neki, aztán hagyta, hogy kivigyem és beültessem az autóba.
- Sajnálom csak... Veled akarok lenni.. Csak veled.. - nem válaszolt csak az ajkaimra tapadt.
- Nem haragszom.. Rád sosem tudnék. Szeretlek.. - újra megcsókolt és meghúzta alsó ajkam.
- Látom már jobb kedved van.
Beindítottam a motort és elindultunk. Persze Ness az egész utat végig énekelte. A végén már egyikőnk sem bírta ki, hogy ne nevesse el magát.