9/II. Fejezet: Újabb érzelmek

-Zayn szemszöge-

-Ah...HARRY!-hallottam a nyögéseket az emeleti fürdőből...ezek mindig az én házamban csinálják. Forgattam a szemeimet. Amióta Elise-el találkoztam a kórházban nem voltam együtt senkivel, de ezek most meghozták a kedvemet. Beültem a kocsimba és a park felé vettem az irányt hogy felszedjek egy lányt éjszakára. Leparkoltam es körbe néztem, egy sexy csaj utan kutatva, de mindenkinel jobbat találtam. Elise. Bocsánatot kell kárnem tolle... olyan naiv szegény, még éjszakára is megnyerhetem. Mart a bűntudat hogy megint hátsó szándékom van, de mégis odaléptem hozzá.

-Elise...figyelj, én...-kezdtem es leültem mellé. Ő arrébb húzódott.

-Sajnálom...-mondtam neki. Ezt most őszíntén. Közelebb mentem hozza es egyszerűen átöleltem.  Furcsálottam a gyengédséget...beleborzongtam. Amióta Perrie elment ez nagyon távol áll tőllem. Még jobban magamhoz szorítottam és az ölembe ültettem.

-Bocsájts meg nekem...elvesztettem a fejem...egyszerűen megőrjítessz...-pusziltam bele a nyakhajlatába es mélyen beszívtam az illatát.

-Zayn...én még nem voltam erre felkészülve...én ezt még nem akartam…-suttogta.

 -Sajnálom...csak...azt kérem hogy felejtsd el jó?-pusziltam homlokon.

 -Jó...-suttogta halkan.

-Had vigyelek haza. Későre jár.-Ajánlottam fel.

-Nem. Én nem megyek haza…

-Miért? És hol alszol?

-Nem szeretnék beszélni róla...Ness-nél aludnék a kórházban, de látogatója van es nem akarom őket zavarni.-Állt fel az ölemből. Ez pont kapóra jön…-gondoltam.

-Várj! Az utcán akarsz maradni? Gyere el hozzám...-Álltam fel én is es húztam magamhoz. Elise megpróbált eltolni magától, de túl gyenge próbálkozás volt. Kezeimet a derekára csúsztattam és magamhoz szorítottam. Ajkaink érintették egymást. Gyorsan megcsókoltam mielőtt elszáll a pillanat. Nyelvemmel bebocsájtást kértem, amit meg is kaptam. Végül lihegve elválltunk egymástól. Felsóhajtottam a vágytól. Már megint annyira akartam őt... rákulcsoltam az ujjaimat az ővéire és a kocsi felé vettük az irányt. Kinyitottam neki az ajtót ő pedig csendesen beült. Ledobtam magam a volán mögé és egy pillanatra a lányra pillantottam. Az ajkat rágta és látszott rajta hogy nagyon zavarban van.

-Jó nem bírom tovább, gyere ide.-Húztam át a váltó fölött a karjánál fogva es És az ölembe ültettem. Elise fészkelődni kezdett ahogy megérezte a kicsi Zayn-t de visszahúztam.

-Várj...csak azt szeretném, hogy ne rossz emléked legyen az első alkalomról. Arra szeretnélek kérni hogy erre emlékezz ami most történik es a másikat felejtsd el...-suttogtam a füléhez közel hajolva. Ő alig észrevehetően bólintott. -Azt csinálsz velem amit te akarsz es úgy ahogy jól esik... -Mondtam puha csókokat hagyva az ajka körül es az állkapcsa vonalán.

-Elise szemszöge-

Zayn-nel kiszálltunk a kocsiból. Újra összekulcsolta ujjainkat, a másik kezével pedig kinyitotta a kaput. Balra néztem a mi házunk fele... Egy hete mar anyát azzal etetem hogy Ness-el kell bent lennem a kórházban... Nem tudom, hogy mit hihet. Nem akarom, hogy most észrevegyen így gyorsan beléptem Zayn mögött a ház ajtaján is. Még sosem voltam bent. Zayn felkapcsolta a villanyt es felakasztotta a kabátomat, majd az övét is.

 -Gyere, nézz nyugodtan körül.- Mondta. Az óriási tükrös előszoba után egy gyönyörű amerikai nappali-konyha-étkező helyiség tárult a szemem elé. A nappali részen egy hatalmas kinyitott kanapé helyezkedett el, egy kétszemélyes ülőalkalmatosság es két fotel. Ezek egy hatalmas tv-re néztek. Az étkező es a konyha is elég drága bútorokkal volt tele. Zayn a stílusosan megtervezett fekete-fehér konyhabútornak támaszkodott es nézte ahogyan megcsodálok minden egyes rászletet a berendezésen.

-Itt lent van egy zuhanyzó, fönt pedig jacuzzi. Használd amelyiket szeretnéd.- Szólalt meg édes, melengető hangon. Soha nem gondoltam volna hogy egyszer is betehetem a lábam ebbe a házba. Az előszobát egyszer láttam amikor 2 éve ideköltöztünk es áthoztam az üdvözlősütit. Zayn-nek vajon honnan van ennyi pénze? A baseballból ilyen jól megélne? Én nem tudom hogy mihez fogok kezdeni ha megszületik az aki most a szívem alatt pihen...jutott eszembe miközben a zuhanyzó felé lépdeltem. Zayn közben felszaladt az emeletre, megkönnyebbülten felsóhajtott és leült a kanapéra.

Levettem a ruháimat es beléptem a zuhanyfülkébe. A meleg cseppeket az arcomra irányítottam. Élveztem a pár perces magányt es hogy végre el tudok gondolkozni. Elmondjam neki? Kérdeztem magamtól. Nem...talán soha többet nem akarna látni...A gondolataim a kocsiban történtekre terelődött. Annyira...nem is tudom...más volt mint múltkor a wc-ben. Egyszerűen fantasztikus volt összeforrni azzal akit én...szeretek. Igen szeretem őt barmit is tett. És bármit is mondd Nessy. Újabb dolog amit nem mondhatok el neki sem... Bár nem is akarok a terhére lenni. Had legyen boldog a szöszivel... Kileptem a zuhanyzóból es magamra tekertem egy tisztának látszó törölközőt. Megszagoltam a bőrömet. Zayn illatú vagyok. Ezen elmosolyodtam, majd kimentem Zayn-től kérni valami tiszta ruhát. Persze amint megszólítottam a törölköző lecsúszott rólam. Megpróbáltam minél inkább magam előtt tartani, mire Zayn kajánul elvigyorodott

-Mért szégyenlősködsz? Már mindent láttam es nincs mit szégyellned gyönyörűségem...-lépett oda hozzám. Erre mégjobban zavarba jöttem. Gyönyörűségem...ezt mondta nekem…

-Ja...öhm...szóval, hogy csak tiszta ruhát szerettem volna kérni...-Zayn újra elmosolyodott és felment az emeletre. Egy perc múlva visszajött es a kezembe nyomott egy boxert es egy pólót. Vissza akartam menni a fürdőbe, de Zayn egyszerűen megfogta a törölköző szélét es ahogy elindultam az a kezében maradt. Gyorsan berohantam a fürdőbe es felöltöztem. Halottam Zayn jóizű nevetését kintről. Megmostam az arcom hogy összeszedjem magam es újra kimentem. Zayn meg mindig ott állt mint az előbb es vigyorgott. Megráztam a fejem.

-Mindjárt megmutatom fönt a hálószobát. Nincs vendégszoba, de én úgyis mindig a kanapén alszom.- indult el a gyönyörű üveglépcső irányába. Belökte az egyik fenti szoba ajtaját, de nem jött be velem. Ez a szoba is tágas volt es gyönyörű. Látszott az ágyon hogy már régóta nem aludt benne senki. Zayn megvárta amíg lefekszem, aztán megfordult es lement. Álmatlanul forgolódtam. Nem tálaltam választ a kérdéseimre es emésztett a bűntudat anya miatt. Biztosan aggódik értem... Nem birtam tovább es lementem Zayn-hez. Megálltam a kanapé előtt es vártam, hogy valami jelet adja annak, hogy nem alszik. Végül megszólalt

-Elise, mért nem alszol?-kérdezte csukott szemmel es kinyújtotta felém a kezét amit megfogtam, ő pedig leültetett maga mellé.

-Bűntudatom van...anya annyira aggódós...már egy hete nem mentem haza...es anya meg a csókot is megveti 18 eves kor alatt...én pedig...És te mert nem alszol?-kérdeztem inkább vissza.

-Mert csak rád tudok gondolni...-ez megdobogtatta a szívemet.-Ami a kocsiban történt...-erről pedig nekem is eszembe jutottak a képek...ahogy Zayn a nyakamat csókolja....ahogy a csípőmre teszi a kezét es úgy irányít engem...Beharaptam az alsó ajkam es elmosolyodtam. A sötétben láttam hogy Zayn is ezt teszi. lefeküdtem mellé, o pedig átkarolta a derekamat.

-2 éve nem aludtam együtt senkivel...-mondta halkan.

-Miért?-kérdeztem de nem válaszolt. Egy puszit nyomott a hajamba, én pedig szorosan hozzábújtam. Éreztem, hogy forró könnyek folynak végig az ő arcáról a hajamba, de inkább nem szólaltam meg csak hagytam hogy álomba ringasson a szívverése monoton ritmusa.